Vektorok által terjesztett betegségek – II. rész

A bolhák, kullancsok és szúnyogok nem csupán kellemetlenek. Számos súlyos betegséget hordoznak, amelyek mind az embereket, mind a kutyákat érinthetik.

vektor-által-terjesztett-betegségek

A vektorok és az általuk terjesztett betegségek 

A bolhák, kullancsok és szúnyogok nem csupán kellemetlenséget okozhatnak. Ezek a kártevők ugyanis számos potenciálisan súlyos betegség fő hordozói is lehetnek, amelyek mind az embert, mind szeretett kutyáinkat megbetegíthetik.

A „vektorok által terjesztett betegségek” elnevezés arra utal, hogy a kórokozó organizmusokat ezek a bosszantó kis kártevők terjesztik egyik gazdaállatról a másikra, vagyis hordozóként szolgálnak.

Minden alkalommal, amikor megcsípnek egy gazdaállatot és táplálkoznak belőle, például egy kutyát vagy akár egy embert, potenciálisan betegséget terjesztenek. 

Ahogy egyre körültekintőbben véded bundás barátodat ezektől a parazitáktól, csökkented az egyes vektorok által hordozott betegségek kockázatát is.

Szúnyogok

A nőstény szúnyogok csípnek és vért szívnak. A vérben lévő fehérjére van szükségük a peték fejlődéséhez. Amikor egy szúnyog megcsíp, nemcsak vért szív, hanem nyálat is kibocsát, mely vérbe kerül.

Ha a szúnyog fertőzött állatból vagy emberből táplálkozik, akkor a fertőzést továbbadhatja más élőlényeknek, mivel a szúnyogok többször, több forrásból táplálkoznak.   

A szúnyogpopuláció növekedése fokozta a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedését. Ezek a betegségek ma már az egész világon előfordulnak, nem csak az egykor szúnyogok miatt fokozottan veszélyesnek tartott területeken, mint például a szubtrópusi és trópusi régiókban.  

Szívférgesség (Dirofilariasis) 

A szívférgesség egy potenciálisan halálos betegség, amely akkor kezdődik, amikor egy parazita lárvákkal fertőzött szúnyog megcsípi a kutyát. A fiatal paraziták a szúnyogcsípéssel jutnak be a kutyába, és megkezdődik a fertőzés körforgása.

A kutyában a féreglárvák kifejlett férgekké érnek a szívben és a közeli erekben, ami szív- és tüdőelégtelenséghez vezethet. Az érett szívférgek szaporodnak, és a féreg új fertőző stádiumai, az úgynevezett mikrofiláriák a véráramba kerülnek, készen arra, hogy megfertőzzenek egy másik szúnyogot.

Ez a fertőzés terjed szúnyogról emberre, szerencsére emberben nagyon ritkán tud a mikrofilária kifejlett féreggé alakulni 

Dirofilaria repens 

A szúnyogok által terjesztett élősködő féreg, a D. repens a kutyák bőr alatti szövetében él. A legtöbb fertőzés a kutyáknál tünetmentes, bár a kutyus bőrirritációt és duzzanatot, valamint kötőhártya-gyulladást tapasztalhat. 

Az emberek is fogékonyak a D. repensre a szúnyogcsípésen keresztül, azonban a legtöbb fertőző lárva, amely az emberbe kerül, feltehetően elpusztul, mielőtt elérné az érettséget. Az embernél a tünetek többnyire helyi duzzanatok formájában jelentkeznek. 

mi-a-vektor-betegség

Kullancsok

A kullancsok pete formájában kezdik életüket, majd három életszakaszon mennek keresztül, és a túléléshez minden szakaszban vérrel kell táplálkozniuk. A legtöbb kullancs mindenféle emlősállaton (némelyik még madarakon, hüllőkön és kétéltűeken is!) képes táplálkozni, és sok kullancsnak minden életszakaszában új gazdatestet kell találnia. 

A szúnyogokhoz hasonlóan a kullancs nyála is bejut a gazdaszervezetbe ott, ahol a kullancs táplálkozik. Ily módon a kullancs a betegséget egyrészt elfogyasztja, másrészt potenciálisan átviheti más gazdaszervezetekbe. 

Amikor a kullancs táplálkozik, több napig is megkapaszkodhat, miközben vért fogyaszt. A kullancs nem adja át azonnal a betegséget, amikor megkapaszkodik, ehhez időre van szükség, bár az idő mértéke a különböző kórokozók esetében eltérő lehet.

Ez egy fontos tényező, mivel a kutyákon táplálkozó kullancsokat elpusztító kezeléseknek elég gyorsan kell hatniuk ahhoz, hogy megakadályozzák a betegség átterjedését a kutyára. 

A kullancsfajok között nagymértékű populációnövekedés és mozgás tapasztalható. Például a barna kutyakullancs élőhelye korábban főként a melegebb mediterrán területekre korlátozódott, de az elmúlt néhány évben Északra, Európába vándorolt. Ez a kullancs képes megtelepedni az épületek belsejében, és a téli időjárástól védve túlélni a hidegebb hónapokat. 

Egy másik friss példa az ázsiai hosszúszarvú kullancs felfedezése az Egyesült Államokban 2017-ben. Ez a kullancs azelőtt Kelet-Ázsiában volt megtalálható, ahol jelentős kártevője a haszonállatoknak. Nemrégiben New Jerseyben találták meg egy olyan juhon, amely nem hagyta el az országot.

Ezt gyors földrajzi terjeszkedés követte, és több mint tíz különböző államban mutatták ki állatokon. A kullancs terjedését segíti, hogy képes az ivartalan szaporodás egy ritka formája, a partenogenezis útján szaporodni, melynek során a nőstény kullancs hím kullancs nélkül is képes utódokat létrehozni.

Az ázsiai hosszúszarvú kullancs a kutyákat is megfertőzi, és a babézia vektora, bár szerencsére úgy tűnik, hogy a Lyme-kórt nem képes átvinni. 

Az ázsiai hosszúszarvú kullancs utazás során észrevétlenül kerülhetett az Egyesült Államokba, miközben a kutyák külső hallójáratában táplálkozott. Különleges szaporodási képessége révén elég volt egyetlen nőstény kullancsnak bejutnia az országba, hogy új populáció alakuljon ki. 

Lyme-kór 

A borreliózisnak is nevezett Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza. Jelenleg ez a leggyakoribb kullancs által terjesztett embert érintő betegség, amelyet az Ixodes kullancs közvetít. A kutyák is megfertőződhetnek, és klinikai betegség alakulhat ki náluk.

A Lyme-kór diagnózisa kutyák esetében ugyanolyan kihívást jelent, mint az embereknél, és a kutyák borreliózisát az Egyesült Államokban szélesebb körben ismerik fel, mint Európában. 

kutya-betegség

Rickettsiosis 

A kullancscsípés potenciálisan kiteszi a kutyát és az embert is a Rickettsiák nevű csoportba tartozó mikroorganizmusok széles skálájának. Ezek közé tartoznak a különféle betegségeket okozó organizmusok: 

  • Ehrlichiosis 
  • Anaplasmosis 
  • Sziklás-hegységi foltos láz – és egyéb beteségek 

Lepkeszúnyogok 

A lepkeszúnyogok apró szúnyogok, amelyek sötét, nedves helyeken szaporodnak, ahol sok szerves anyag áll rendelkezésre, amely a lárvák táplálékul szolgál. A nőstény lepkeszúnyognak vérre van szüksége ahhoz, hogy petéket termelhessen. 

Leishmaniosis 

A leishmaniosis parazitás betegség, amely a trópusok, szubtrópusok és Dél-Európa egyes részein fordul elő. Egyes földrajzi régiókban a kutyák kritikus és gyakori, vektorok által terjesztett betegsége, amelyet több, a Leishmania nemzetségbe tartozó protozoon okoz. Köztigazdája a különféle lepkeszúnyog (Phlebotomus) fajok. 

  • Jelen van a földközi-tengeri térségben, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, Dél- és Közép-Amerikában. 
  • Az embert is megfertőzi. 
  • A kutyák betegség elleni védelmére és a kezelés szükségességének csökkentésére védőoltások állnak rendelkezésre. 

A leishmaniosis elsősorban a kutyák mozgása miatt kerül új területekre. Például a közismerten fertőzött területekre utazó vagy onnan Németországba költöztetett kutyák 12 százaléka pozitív volt Leishmania fertőzésre. Az Egyesült Királyságban az importált kutyák közel 15 százalékánál volt pozitív a Leishmania-teszt. 

A fertőzött kutyák növelhetik a leishmaniosis kockázatát az ember számára, de ez a betegség nem közvetlenül terjed a kutyáról az emberre. Ehelyett a fertőzött kutyák még több lepkeszúnyogot fertőznek meg, melyek aztán megcsípik az embert, és tovább terjesztik a betegséget.

Sajnos ez az információ néhány országban a kutyapopuláció csökkentését eredményezte a kormány politikájának részeként, hogy az emberekre jelentett kockázatot csökkentsék.

Az egészséges vagy beteg kutyák kiirtása nem tekinthető hatékony intézkedésnek a fertőzés megfékezésére. Sokkal hatékonyabbak az egyéb megelőző intézkedések, különösen a kutyák oltásával kombinált, a kutyákon táplálkozó lepkeszúnyogokat elriasztó, hosszú hatású kezelések alkalmazása. 

Vektorok által terjesztett betegségek szűrése 

Az Egyesült Államokban gyakoribb a vektorok által terjesztett betegségek szűrése az állatorvosi klinikákon, mint Európában.

Még sok mindent meg kell tanulnunk arról, hogy a fertőzést követően milyen hamar lesz pozitív a kutya tesztje; milyen típusú klinikai tünetek jelentkeznek egy fertőzött kutyánál; mikor kell klinikai tünetekre számítani; és hogy egyes kutyák miért nem mutatják a fertőzés jeleit.

Ezenkívül egyes kutyák a fertőzés után még évekig pozitívak maradhatnak, ez például az ehrlichiosis esetében tapasztalható, és ez megnehezítheti a pozitív teszt értelmezését, miszerint egy közelmúltbeli változásról vagy egy korábban bekövetkezett fertőzésről van-e szó. 

Kisállat-tulajdonosként a legjobb védekezés, ha következetesen alkalmazod a megelőző kezeléseket, és rendszeresen felkeresed az állatorvosodat. Ha pedig bármilyen változást észlelsz kutyád egészségi állapotában, mindenképpen jelezd állatorvosodnak. 

Állatorvost keresel?

Az állatorvos nagy szerepet játszik kedvenced egészségének védelmében. Add meg a helyadataidat, és máris megjelenik a hozzád közeli állatorvosok listája.

KERESS ÁLLATORVOST

Megosztanád ezt a cikket?


Hasonló tartalmak

Az állatorvosnál
Ezeket tartsd észben, hogy eredményes legyen cicád állatorvosi vizitje

Ha macskádat állatorvoshoz viszed, az stresszes lehet. Olvasd el, hogyan készítsd fel macskádat az állatorvosnál tett látogatásra.

Cikkek, hírek és tanácsok házikedvencek gondozásáról
Alkoss kisállatodnak
KEDVENCEK PARKJA

A kedvencek parkja tökéletes hely a lazításra. Élvezd a szórakoztató kutyás és macskás rajzokat, vagy nézz szőrös érzelmekkel teli videókat.

Cikkek, hírek és tanácsok házikedvencek gondozásáról
Bolhák és kullancsok
A PARAZITÁK OKOZTA BETEGSÉGEK TOVÁBB TERJEDNEK

MIÉRT LEHET VESZÉLYEZTETETT KEDVENCED

Legyél a MyPet.com tagja és tudj meg mindent a házikedvencek gondozásáról!
CSATLAKOZOM A MyPet.com-HOZ