Hogyan fokozza környékeden a kullancsok, bolhák és más élősködők okozta veszélyeket az emelkedő hőmérséklet?

A következőket kell tudnod a helyes ellenlépésekhez 

Mindannyian tudjuk, hogy a tél egyre rövidebb, a tavasz korábban érkezik, a nyár pedig egyre melegebb.

Ezek a változások természetesen jelentős hatással vannak ránk – de hatással vannak a háziállatainkat fenyegető parazitákra is.

Miért kedvez a melegedő időjárás a kullancsok és más, a kutyákat és macskákat fenyegtő parazitáknak?

Az olyan paraziták, mint a kullancsok, bolhák és szúnyogok számos betegség „vektoraként” szolgálnak.

Más szóval, felvesznek egy kórokozót, amikor egy fertőzött állatból táplálkoznak, és továbbadják, amikor megtalálják a következő gazdatestet.

Rövid, informatív videónkból többet is megtudhatsz a vektorokról.

A paraziták önmagukban nem tudnak nagy távolságokat megtenni, de mindannyian képesek több száz kilométert „stoppolni”, akár az állatok bundájában, akár az emberen.

Korábban azonban terjedésüket környezeti tényezők korlátozták. Ezek a paraziták jellemzően a meleg, nedves környezetet kedvelik, ezért elpusztulhattak vagy inaktívvá válhattak, ha az időjárás túl hidegre fordult.

Most azonban a globális felmelegedés miatt ezek a fajok képesek egész évben aktívak maradni, még azokban az időszakokban is, amelyek korábban túl hidegek voltak számukra.

Így akkor is képesek túlélni, ha olyan területre hordozzuk őket, melyek korábban élhetetlenek voltak számukra.

Fernando Fariñas állategészségügyi szakértő ezt a jelenséget kommentálva megjegyzi:

„A hőmérséklet és a páratartalom emelkedése befolyásolni fogja a vektorok által terjesztett betegségek gyakoriságát.”

Íme néhány további információ a különböző vektorok elszaporodásáról:

Kullancsok: nem csupán szezonális fenyegetés

A kullancsok pókszabásúak: más szóval a pókok távoli rokonai. Lehetnek olyan kicsik, mint egy virágmag és olyan nagyok, mint egy babszem. Életciklusukhoz pedig egy gazdatest vérére van szükségük.

A kullancsok számos betegség, többek között a babéziózis, az anaplazmózis és az ehrlichiosis kórokozóinak vektorai. E betegségek mindegyike jelentős károkat okozhat háziállatainkban, és egyes esetekben akár halálos kimenetelűek is lehetnek.

A múltban sok szakértő „kullancsszezonról” beszélt: az év meleg időszakáról, amely lehetővé tette a kullancsok számára a szaporodást. Most azonban az enyhébb ősz és tél, valamint a korán beköszöntő tavasz azt jelenti, hogy a kullancsok egész évben aktívak maradhatnak.

A hidegebb régiókban a fagy, amely általában véget vetne a kullancsszezonnak, később érkezik és hamarabb ér véget. Ezzel egyidejűleg a kullancsok élőhelyének természetes határai is elmozdultak: számos egzotikus faj ma már Észak-Európára is jellemző, olyan országokban, amelyekben korábban nem maradtak volna életben.  

Ma már az osztrák Alpokban a tengerszint feletti 2000 méteres magasságban is találhatunk kullancsokat. A szakértők szerint a vertikális terjedés a kisebb hótakarónak és a sűrűbb növényzetnek köszönhető, ami biztosítja a vadon élő gazdatesteknek, például a szarvasoknak a szélesebb körű vándorlást.

Lepkeszúnyogok: irány Észak!

A lepkeszúnyogok vérszívó rovarok. Akár a kullancsok, számos betegséget terjeszthetnek, leginkább a leishmaniosist – amely a bőrkárosodástól és a szőrhullástól kezdve a háziállatok szervi elégtelenségéig sokféle tünetet okozhat.

A lepkeszúnyogok széles körben elterjedtek a mediterrán térségben, ahol egész évben aktívak. Az utóbbi időben azonban Németországból és más észak-európai országokból is jelentették őket.

Amellett, hogy a lepkeszúnyogok egyre északabbra terjednek, egyre magasabban a tengerszint felett is kezdenek elszaporodni. Valójában már több mint 1000 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálhatóak.

A helyzetet tovább rontja, hogy ha a hótakaró sekély, a lepkeszúnyog lárvái a talajban túlélhetik a telet, ami még nagyobb veszélyt jelent háziállatainkra és más állatokra.

Szúnyogok: egyre messzebbre és magasabbra

Köztudott, hogy a szúnyogok egyes vidékeken maláriát terjesztenek az emberre. De számos más kórokozóval is megfertőzhetik háziállatainknak. Ilyen például a szívféreg: egy apró parazita, amely bonyolult átalakulási és vándorlási folyamatokat követően életveszélyes elzárodást okozhat a fertőzött állat érpályájában.

Európában több szúnyogfajról is beszámoltak, és nemrégiben egy új és veszélyes faj jelent meg: az ázsiai tigrisszúnyog.

Ez a rovar a trópusi régiókból származik, de az emelkedő hőmérséklet miatt ma már egész Európában megtalálható, még egyes északi részeken, például Hollandiában is.

Ugyanakkor a heves esőzések – a környezeti változások másik következménye – áradásokat okoznak, amelyek tökéletes szaporodási környezetet teremtenek a szúnyogok számára.

Hogyan reagálhatunk?

Felelős gazdiként a legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy állatorvosunkkal együttműködve egész évben védelmet biztosítunk kedvenceinknek. Ha felkeressük az állatorvost háziállatunkra, a családunkra és az életmódunkra szabott szakértői tanácsokat kaphatunk.

Az állatorvosunktól kapott javaslatokon túl törekednünk kell arra is, hogy folyamatosan frissítsük saját ismereteinket arról, hogyan terjednek a paraziták, és hogyan tudjuk megóvni kedvenceinket.

1. Medlock, J. M., Hansford, K. M., Bormane, A., Derdakova, M., Estrada-Peña, A., George, J. C., Golovljova, I., Jaenson, T. G. T., Jensen, J. K., Jensen, P. M., Kazimirova, M., Oteo J. A., Papa, A., Pfister, K., Plantard, O., Randolph, S. E., Rizzoli, A., Santos-Silva, M. M., Sprong, H., … , & Van Bortel, W. (2013). Driving forces for changes in geographical distribution of Ixodes ricinus ticks in Europe. Parasites & Vectors, 6(1), 1-11. https://doi.org/10.1186/1756-3305-6-1