Hogyan veszélyeztetik háziállataink egészségét a külső élősködők?

Mennyit tudsz valójában a háziállatok parazitáinak, például a kutyák bolháinak egészségügyi kockázatairól?

Sokan úgy gondolják, hogy a kullancsok, bolhák és más külső élősködők csak kellemetlenséget okoznak háziállatainknak. Persze, csúnya kis kártevők, és irritálják a kutyáinkat és macskáinkat, de ennyi, nem igaz?

Nos, valójában ezek a nemkívánatos vendégek számos komoly problémát okozhatnak szeretett társainknak. Amikor kedvencünkből táplálkoznak, a paraziták számos betegséget terjeszthetnek, amelyek közül néhány akár halálos is lehet.

Ahhoz, hogy háziállataink biztonságban legyenek, meg kell állítanunk a parazitákat, mielőtt még esélyük lenne a betegségek átadására.

A legfontosabb külső paraziták

Sokféle külső élősködő fertőzheti meg háziállatainkat, de különös figyelmet kell fordítanunk a kullancsokra és a veszélyes betegségeket terjesztő, vérszívó rovarokra (más néven „vektorokra”).

Ahogy egy nemrégiben megjelent tanulmány fogalmaz:

A vektorok útján terjedő betegségek változatos csoportjáért számos kórokozó felel, amelyeket ízeltlábú vektorok, például szúnyogok, bolhák, kullancsok és lepkeszúnyogok terjesztenek. A betegségek megfelelő kezelése mind humán, mind állatgyógyászati szempontból fontos, mivel e kórokozók közül sok átvihető az emberek és a kutyák között, amelyek gyakran szoros kapcsolatban élnek egymással.¹

Vegyük sorra ezeket az élősködőket!

Kullancsok

A kullancsok apró, vérszívó pókszabásúak, amelyek leggyakrabban füves, erdős területeken találhatók, de városi parkokban is előfordulnak. Háziállatainkat úgy veszik célba, hogy felmásznak a növényekre és a magas fűre, és megragadnak az állaton, amikor elhalad mellettük.

A kullancsok számos súlyos betegséget terjeszthetnek, többek között a babéziózist, amely vérszegénységet és potenciálisan halált okozhat; az anaplazmózist, amely heveny lázzal járhat; és rickettsiosist, mely mind a háziállatokra, mind pedig az emberre is veszélyes.

Sajnos gyakori, hogy a kutyákon és macskákon kullancsokat találunk – és az emelkedő hőmérséklet miatt ezek a vérszívó pókfélék aktívabbak, mint valaha. Ahogy melegszik az időjárás, a kullancsok a hagyományos nyári és őszi „szezonjukon” túl is aktívak tudnak maradni, és olyan területekre is behatolnak, amelyek korábban túl hidegek voltak számukra.

Valójában a kullancsok ma már sok országban egész évben problémát jelentenek. Hogy elkerüljük őket, és kedvenceinket és családunkat megvédjük a kullancsok által terjesztett betegségektől, egész évben védekeznünk kell.

Bolhák

A bolhák szárnyatlan, élősködők, amelyek jelenléte különösen gyakori a kutyák, macskák és kisemlős háziállatok körében.

A bolhák a saját magasságuk többszörösét képesek megugrani, ami lehetővé teszi számukra, hogy megtapadjanak háziállataink bundáján és bejussanak a lakásba. Így egész évben problémát jelentenek; bár a túléléshez meleg hőmérsékletre van szükségük, az otthon melege lehetővé teszi számukra, hogy elszaporodjanak és aktívak maradjanak. A bolhák életciklusának 95 százaléka a lakásban zajlik, nem pedig a háziállaton, így minden egyes bolhára, amely a négylábú barátodon foglal helyet, sokkal több bolha jut, hogy majd átvegye a helyét. Ezért van szüksége kedvenced folyamatos bolha elleni védelemre.

A bolhák allergiás dermatitiszt okozhatnak, amely a bolhanyálra adott allergiás reakció, és amely nagyon kínzó lehet a kutyák és macskák számára; az erős viszketés miatt a háziállatok szőre kihullhat, és akár fel is sebezhetik a bőrüket. A bolhák a bartonellózist, más néven macskakarmolási betegséget is terjeszthetik. A 2018-ban az Egyesült Királyságban végzett Big Flea Project (Nagy Bolhaprojekt) megállapította, hogy a bolhák 11 százaléka hordozza a bartonellózist okozó baktériumot² . Az emberek a bolhás állatok gondozása során, bolhapiszoktól vagy harapásoktól és karmolásoktól kaphatják el a betegséget. Ez a gazdikat még nagyobb kockázatnak teszi ki³.

Szúnyogok

A szúnyogok a világ szinte minden táján megtalálhatóak, különösen meleg, nedves környezetben, például tavak és mocsarak környékén. Bár ritkán képesek 50 mérföldnél messzebbre repülni, az emberi csomagok potyautasaként hatalmas távolságokat is megtehetnek.

A kullancsokhoz hasonlóan a szúnyogok is profitálnak az emelkedő hőmérsékletből. A melegebb, párásabb időjárás lehetővé teszi számukra, hogy Európa-szerte fokozzák aktivitásukat, és megtelepedjenek olyan országokban, amelyek korábban hidegek voltak számukra. Különböző trópusi fajok ma már számos európai országban gyakoriak. Ilyen például az ázsiai tigrisszúnyog is.

A szúnyogok hírhedtek arról, hogy egyes vidékeken maláriát terjeszthetnek az emberekre, de számos más betegséget is átadhatnak a kutyáknak és macskáknak is, köztük a szívférget. A kifejlett szívféreg az érpályában élve életveszélyes fenyegetést jelent. 

Lepkeszúnyogok

A lepkeszúnyogok apró, szárnyas rovarok. Elterjedtek Dél-Franciaországban, és a hőmérséklet emelkedésével már északabbra is felfedezhetőek: már Franciaország és Németország északi részeiről is jelentették őket.^4,5

A lepkeszúnyogok jellemzően napnyugtakor a legaktívabbak, és komoly problémát jelenthet, ha kedvencünkből vagy belőlünk táplálkozik. Leishmaniózist terjeszthetnek, amely a kutyákat és az embereket egyaránt súlyosan megbetegítheti.

Biztonságod érdekében légy tájékozott!

Tehát, a paraziták jelentette veszély Európa-szerte egyre nagyobb, különösen a környezeti változások miatt.

Kedvenced védelmének első lépéseként javasoljuk, hogy egyeztess az állatorvossal az életmódotokhoz passzoló élősködő elleni kezelésről. Semmi sem helyettesítheti az állatorvos szakmai útmutatását, mely az állat fajtáját, korát, személyiségét, életmódját és lakhelyét is számba veszi.

Nézd meg rövid videónkat is, amely bemutatja, milyen kockázatokat jelenthetnek a paraziták.

Ezenkívül számos olyan konkrét lépés létezik, amelyekkel megóvhatod kutyád és macskád

Alkalmazz megfelelő kezelést a kullancsok ellen. A hosszan ható kullancs elleni kezelés még azelőtt elpusztítja a kutyán vagy macskán élő parazitát, mielőtt annak esélye lenne megfertőzni betegséggel a gazdatestet. Menj biztosra, és védd egész évben kedvenced!

Ellenőrizd otthonod! A bolhapeték, -lárvák és -bábok otthonod minden zugában megbújhatnak, ezért mindenképpen porszívózz a szőnyegek alatt, a kárpitok réseiben, és rendszeresen mosd ki kedvenced ágyneműjét.

Fésüld át kedvenced bundáját: a bolhák elleni folyamatos védelem a legjobb megoldás, de ha kétségeid vannak, egy gyors keféléssel felfedheted a bolhákat – győződj meg róla, hogy speciális bolhafésűt használsz, és keress apró, fekete foltokat, azaz bolhapiszkot. Ha bolhákat találsz, ne felejts el, hogy a bolhafertőzés felszámolásához 12 hét folyamatos kezelésre van szükség.

Tartsd tisztán a kültéri tereket is. A kullancsok és a szúnyogok a ház körüli területeken is letáborozhatnak, ezért tartsd rendben őket – és lomtalaníts.

És ne feledd: ha macskád vagy kutyád kullancscsal fertőzött, vagy bármilyen más élősködővel küzd, ne ess pánikba! Keresd fel az állatorvosod, aki megfelelő tanácsot fog adni.

További információt és tanácsot tudományos tényeket feldolgozó útmutatónkban találsz arról, hogy az emelkedő hőmérséklet hogyan veszélyezteti kedvenceinket. Töltsd le az útmutatónkat, hogy megtudd, hogyan védheted meg háziállatod!

1. Dantas-Torres, F., & Otranto, D. (2016). Best practices for preventing vector-borne diseases in dogs and humans. Trends in Parasitology, 32 (1), 43-55. https://doi.org/10.1016/j.pt.2015.09.004

2. Abdullah, S., Helps, C., Tasker, S., Newbury, H., & Wall, R. (2019). Pathogens in fleas collected from cats and dogs: distribution and prevalence in the UK. Parasites & Vectors, 12 (1), 1-10. 

3. Breitschwerdt, E. B., Maggi, R. G., Chomel, B. B., & Lappin, M. R. (2010). Bartonellosis: an emerging infectious disease of zoonotic importance to animals and human beings. Journal of Veterinary Emergency and Critical Care (San Antonio, Tex. : 2001), 20 (1), 8–30. https://doi.org/10.1111/j.1476-4431.2009.00496.x 

4. Aspöck, H., Gerersdorfer, T., Formayer, H., & Walochnik, J. (2008). Sandflies and sandfly-borne infections of humans in Central Europe in the light of climate change. Wiener klinische Wochenschrift, 120 (4), 24-29. https://doi.org/10.1007/s00508-008-1072-8

5. European Centre for Disease Prevention and Control and European Food Safety Authority. (2021). Phlebotomine sandflies maps. ECDC. https://ecdc.europa.eu/en/disease-vectors/surveillance-and-disease-data/phlebotomine-maps