Szeparációs szorongás megelőzése a kutyánál

Ha olyan szerencsés vagy, hogy egész nap otthon lehetsz a kutyáddal, akkor tudod, milyen nagyszerű társ a szőrős kis barátod, különösen a stresszes időszakokban.

Számos tanulmány támasztja alá, hogy milyen előnyökkel jár, ha megosztod az életed egy négylábú baráttal, többek között csökkenti a szorongást, csökkenti a vérnyomást, és megemeli a szerotonin- és dopaminszintet (mindkettő nagy szerepet játszik a nyugalomban és a jó közérzetben).

És ami a legfontosabb, a kutyatartás elősegíti az otthoni rutin kialakítását, és segít megőrizni a normalitás érzését.

Mindeközben a kutyáink természetüknél fogva társas lények, ezért nagyon örülnek, ha a gazdijuk éjjel-nappal otthon van velük. De mi lesz kutyáinkkal, ha mi végül visszamegyünk dolgozni és az iskolába? Hogyan fognak megbirkózni a kutyák azzal, hogy visszatérünk a régi kerékvágásba, és hosszabb időre egyedül maradnak?

Sok kutya számára ez a változás jelentős eseményt jelenthet az életében, és még azoknál a kutyusoknál is, akik korábban soha nem mutatták a szeparációs szorongás jeleit, hirtelen komoly stressz és viselkedési problémák alakulhatnak ki.

Vannak olyan lépések, amelyeket már most megtehetsz, és amelyek nemcsak a kutyád biztonságérzetét növelik, hanem az életminőségét is javítják.

TANÍTSD MEG KUTYÁDAT ÖNMAGA MEGNYUGTATÁSÁRA

Azt szeretnéd, hogy kutyád egyedül is jól érezze magát, és ha segítesz neki megtanulni az „egyedüllét képességeit”, az mindkettőtöknek jót fog tenni a jövőben.   

Íme néhány ötlet az önmegnyugtató készségek alkalmazására:

• Rögzítsd a kutyádat egy könnyű pórázzal egy stabil tárgyhoz, néhány méterre tőled. Adj neki egy élelemmel töltött rágójátékot, hogy a kutyus szívesen elfoglalja magát. Próbáld meg ezt naponta legalább ötször 5-10 percig csinálni. Ahogy a kutyád egyre kevésbé mutatja a szorongás jeleit, fokozatosan növeld a köztetek lévő távolságot, amíg képes nem leszel átmenni egy másik szobába. 
• Ha a kutyád ketrechez van szoktatva, akkor a nap folyamán többször hagyd pihenni a ketrecben. Ezek legyenek rövid időszakok, és legyen nála egy élelemmel töltött játék a foglalkozás-terápia miatt. 
• Ha kutyád nincs ketrechez szoktatva, és van otthon ketreced, érdemes úgy kezdeni a folyamatot, hogy a ketrecben eteted, és oda teszed a finomságokat és a játékokat. Ez arra fogja ösztönözni a kutyust, hogy bemenjen és ott időzzön, így elkezdhetsz dolgozni azon, hogy a kutyus rövid időszakokra a ketrecben maradjon, miközben te is a közelben vagy. 
• Ha szívesen sétálsz vagy sportolsz a szabadban, érdemes naponta legalább egy rövid sétát tenned a kutyád nélkül. Azt is gyakorolhatod, hogy egyedül mész ki és be a bejárati ajtón. 
• Tedd lehetővé, hogy kutyád legalább naponta egyszer tőled távol szunyókáljon. Szundikálhat egy ketrecben vagy biztonsági ráccsal, szobakennellel vagy ajtóval elválasztva.

BIZTOSÍTS KISZÁMÍTHATÓ RUTINT

A kiszámíthatóság megnyugtatóan hat az emberekre és a kutyákra! Különösen akkor, ha a kutyád szorong, sokat segíthet a kutyus idegeinek megnyugtatásában, ha kiszámíthatóvá teszed a napját, akár otthon, akár távol vagy.

Próbálj kialakítani meg egy napi rutint, hogy a kutyus tudja, mikor számíthat a figyelmedre.

Ez magában foglalja az etetést, a mozgást, a játékidőt, a szükségletek elvégzését és a tréninget. A kutyának azt is tudnia kell, hogy a napi menetrendben mikor számíthat arra, hogy nem figyelsz rá.

Ezek azok az időszakok, amikor szundikálnia kellene, vagy amikor kedvenc játékával kellene játszania. Próbáld meg ezeket az időszakokat olyan időpontokra időzíteni, amikor általában nem tartózkodsz otthon.

TESTI ÉS SZELLEMI FOGLALKOZÁS

Amikor a kutyáddal foglalkozol – játék, edzés, tréning és sétáltatás közben -, akkor minden figyelmedet szeretnéd ennek szentelni. Ezeknek a foglalkozásoknak rendszeresnek és tartalmasnak kell lenniük, hogy kedvenced számára elég élményt nyújtsanak ahhoz, hogy amikor egy-egy foglalkozás véget ér, már készen álljon arra, hogy megnyugodjon és lepihenjen.

Ezenkívül érdemes kiadós játékot és testmozgást biztosítani a kutyának minden alkalommal, mikor elmész otthonról, illetve a betervezett, egyedül töltött idő előtt.

Ez segít csökkenteni a kutya energiáját és kifárasztani, hogy készen álljon a pihenésre.

PIHENŐTERÜLET KIJELÖLÉSE

Ha megtanítod a kutyádat arra, hogy egy kijelölt helyen pihenjen vagy játsszon a játékaival, azzal egy biztonságos teret hozol létre, ahol megnyugodhat, amikor nem vagy otthon.

Kezdetben jutalmazással taníthatod meg a kutyát arra, hogy a helyére menjen, és fokozatosan növelheted a pihenőhelyen töltött időt. Végül olyan napi rutint kell kialakítanod, amely során a kutya megtanulja, hogy minden edzés vagy játék után erre a helyre kell mennie, hogy ott szunyókáljon vagy játsszon a játékaival.

Ezen a helyen jutalmazhatod a kutyát, és más elemekkel is kiegészítheted a pihenőhelyet, például egy kényelmes fekhellyel, zenével vagy egy ruhadarabbal, amin rajta van az illatod.

ELLENKONDICIONÁLÁS

Az enyhe szeparációs szorongással küzdő kutyák esetében az „ellenkondicionálás” néven ismert folyamat igen hatékony lehet. Ezzel a tréninggel kedvenced egy helyzetre adott félelmi vagy szorongásos reakcióját nyugodt reakcióra változtathatod. Idővel a kutya megtanulja, hogy az, amitől fél – hogy magára hagyod – valójában valami jót eredményez.

A szeparációs szorongás esetében ez általában valami finomságot jelent, amit megehet. Ennek az asszociációnak a kialakításához adj a kutyának valamilyen étellel, például alacsony zsírtartalmú krémsajttal, mogyoróvajjal vagy fagyasztott banánnal töltött játékot.

Jó 20-30 percnek kell eltelnie ahhoz, hogy kutyusod elfogyassza a csemegét – ez elég idő ahhoz, hogy teljesen elégedett és kiegyensúlyozott legyen. Amikor hazamész, tedd el ezeket a jutalmakat, hogy kizárólag a távozásodhoz kötődjenek. 

Ez a fajta tréning azonban csak az enyhe szeparációs szorongással küzdő kutyáknál hatékony. A súlyosabb szorongással küzdő kutyák általában egyáltalán nem akarnak enni.

SÚLYOS SZEPARÁCIÓS SZORONGÁS

A szeparációs szorongás súlyosabb eseteiben a kiképzés összetettebb. Az ideges kutyát fokozatosan kell hozzászoktatni az egyedülléthez, rövid, fokozatosan növekvő külön töltött időközökkel.

Az ilyen kutyák esetében alkalmazott folyamatot „deszenzibilizációnak és ellenkondicionálásnak” nevezik. Ezt a folyamatot a legjobb egy képzett és tapasztalt szakember irányításával végrehajtani, mivel könnyen visszafelé sülhet el, és a kutya még jobban megijedhet és még jobban stresszelhet.

JELEK, AMELYEKRE FIGYELNI KELL

Ha amiatt aggódsz, hogy négylábú barátod a szeparációs szorongás bármely formájától szenved, íme néhány gyakori jel, amire érdemes odafigyelned:

• Vizelés/székelés. Egyes kutyáknak ” balesetei” lesznek, ha egyedül hagyják őket. Ha a balesetek a gazdi jelenlétében történnek, a problémát valószínűleg nem a szeparációs szorongás okozza. 
• Ugatás/vonyítás. Sok kutya hangot ad boldogtalanságának, ha egyedül marad. Ez az ugatás és vonyítás szűnni nem akaró, és az egyedüllét váltja ki. 
• Rágás/ásás/rongálás. Egyes kutyák tönkreteszik a háztartási tárgyakat, megrágják az ajtókereteket vagy a cipőket, vagy ásnak az ajtóknál és bejáratnál. Ezzel a viselkedéssel sérülést okozhatnak önmaguknak, például letörhet a foguk, megvághatják és lehorzsolhatják a mancsukat, illetve megsérülhetnek a körmeik. 
• Szökés. A szeparációs szorongással küzdő kutya megpróbálhat elszökni arról a területről, ahová bezárták. Ezt úgy próbálják meg, hogy megkísérlik kiásni vagy átrágni magukat az ajtókon vagy kerítéseken, ami a fogaik és körmeik sérülését is eredményezheti. 
• Járkálás. Néhány kutya egy meghatározott útvonalon, meghatározott mintázat mentén sétál vagy fut. Futhatnak körbe-körbe, vagy lépkedhetnek előre-hátra.

Mindezen viselkedésekkel kapcsolatban a legfontosabb megjegyezni, hogyha szeparációs szorongás miatt jelentkeznek, akkor általában nem a gazdi jelenlétében történnek.

KÉRJÜK, NE FELEDD…

Kutyád nyugtalan viselkedése NEM az engedetlenség vagy a rosszindulat eredménye. Ha kutyád a szeparációs szorongással kapcsolatos viselkedést mutat, jusson eszedbe, hogy feldúlt, és próbál megbirkózni a stresszel. Fontos, hogy ne szidd vagy büntesd a kutyát az ilyen viselkedésért.

Ha ezt teszed, a kutyus még zaklatottabb lehet, és a probléma sokkal súlyosabbá válhat.